Az Arch Linux egy független fejlesztésű, i686 és x86-64 architektúrákra optimalizált közösségi disztribúció, ami a gördülő kiadási modellt követi, és a hozzáértő GNU/Linux felhasználókat célozza meg. A fejlesztés a minimalizmusra, letisztultságra, korrekt kódra és modernitásra helyezi a hangsúlyt. A 0.1-es kiadás (Homer) 2002. március 11-én jelent meg.
Az Arch alaptelepítésnél minimalista környezetet kínál (grafikus felület nélkül), i686 vagy x86/64 architektúrákra fordítva. Az Arch könnyed, rugalmas és egyszerű. A tervezési filozófiájának és megvalósításának köszönhetően olyan rendszert alakítunk ki belőle, amilyet csak szeretnénk - a minimalista, konzolos géptől a gigantikus, gazdag szolgáltatásokat kínáló grafikus környezetig. Ahelyett, hogy a felesleges és szükségtelen csomagokat utólag kelljen leszedni, az Arch Linuxot az alapoktól építhetjük fel, igényeink szerint. Itt a felhasználó dönti el, hogy milyen lesz az Arch Linuxa.
Az Arch egy könnyen használható bináris csomagkezelővel érkezik: ez a pacman. A pacman lehetővé teszi, hogy az egész rendszert frissítsük egyetlen parancs kiadásával. A csomagkezelő C programozási nyelven íródott, és az első perctől úgy tervezték, hogy kicsi, egyszerű és villámgyors legyen. Az Arch emellett használ egy ports-szerű csomagfordító rendszert (Arch Build System), amivel egyszerűen telepíthetünk forrásból csomagokat, és egyetlen paranccsal szinkronizálhatjuk is. Akár az egész rendszert újrafordíthatjuk egyetlen utasítás kiadásával. Minden egyszerűen és átláthatóan történik. A gördülő kiadási modell lehetővé teszi, hogy csak egyszer kelljen feltelepítenünk a rendszert, és ettől kezdve folyamatosan frissen tarthassuk. Nincs szükség újratelepítésre, vagy az egész rendszert érintő, nagy és hosszadalmas verzióváltásokra.
Az Arch Linux mindig a legfrissebb stabil kiadását szállítja egy szoftvernek, a gördülő kiadási modellre alapozva. Az alaprendszer mellett ezernyi kiváló minőségű bináris csomag érhető el a fejlesztők és a közösség által karban tartott tárolókból, és még ezernyi PKGBUILD szkript, aminek segítségével mi magunk fordíthatunk forrásból. Az eredeti csomagokba nagyon ritkán nyúlunk bele: akkor, ha ez elkerülhetetlen a rendszer integritása szempontjából. Az Archban megtalálhatók mindazon szolgáltatások, amelyek elérhetők a GNU/Linux felhasználók számára, úgymint korszerű fájlrendszerek (Ext2/3, Reiser, XFS, JFS), LVM2/EVMS, szoftveres RAID, udev támogatás, initcpio és a legfrissebb elérhető kernelek.
Az Arch módon filozófia lényege, hogy hagyjuk meg egyszerűnek. Az Arch Linux alaprendszer egy minimális, de mégis működő GNU/Linux környezet. Megtalálható benne a Linux kernel, a GNU eszközök és rengeteg hasznos extra alkalmazás, mint például a links vagy vi. Ebből a letisztult és egyszerű kiindulási pontból pedig a felhasználó az igényeinek megfelelő rendszert építhet. Az Arch egyszerű init rendszerét a különböző BSD-változatok ihlették. A felhasználó egyetlen konfigurációs állomány (etc/rc.conf) segítségével végezheti el a beállításait. A rendszer konfigurálása így egyetlen szöveges fájl szerkesztésével végezhető.
A következő öt alapelv magában foglalja mindazt amit általában az Arch Módszernek, vagy Arch Filozófiának hívnak, és legjobban a KISS mozaikszóval lehet összegezni, azaz Keep It Simple, Stupid.
Sok GNU/Linux disztribúció titulálja magát „egyszerűnek”. Viszont, az egyszerűségnek sok definíciója van.
Az Arch Linux könnyed, szükségtelen kiegészítések, módosítások vagy bonyolítások nélküli alapszerkezetként határozza meg az egyszerűséget, ami lehetővé teszi az egyes felhasználók számára, hogy maguk formálják meg a rendszerüket a saját igényeiknek megfelelően. Röviden; egy elegáns, minimalista felfogás.
A könnyed alapszerkezet magas szintű programozási szabványokat és kódhelyességet figyelembe véve készült, a kisebb rendszerkarbantartási költségek céljából. Az alap rendszer mentes minden zavartól, ami elhomályosíthatná a rendszer lényeges részeit, vagy megnehezítené a hozzáférést. Áramvonalas konfigurációs fájljai vannak, amelyek a gyors hozzáféréshez és szerkesztéshez lettek elhelyezve, kényelmetlen grafikus beállítási eszközök nélkül amik hajlamosak a lehetőségeket elrejteni a felhasználó elől. Ezért egy Arch Linux rendszer minden egyes része könnyedén beállítható.
Másfelől, az Arch Linux érintetlenül hagyja a GNU/Linux rendszerekben lévő komplexitást, miközben meg is mutatja ezt a felhasználónak. Az Arch Linux fejlesztők és felhasználók abban, hogy a bonyolultság elrejtésére tett kísérlet egy még bonyolultabb rendszert eredményez, és ezért elkerülendő.
Az Arch Linux rendszer előtérbe helyezi a tervezés eleganciáját, a szükségtelen foltozással, automatizálással, eye candy-vel vagy „felhasználóbarátsággal” szemben. A szoftver foltozások ezért abszolút minimális szintre vannak szorítva és csak akkor szabad használni őket, ha komoly hibát javítanak - ideális esetben, .
Az egyszerűség, választékosság, kódhelyesség és minimalizmus mindig uralkodó prioritásai kell, hogy maradjanak az Arch fejlesztésének.
A koncepciók, kivitelezések és funkciók az Arch Módszert útmutatóként használva vannak generálva és kivitelezve, ahelyett, hogy meghajolnának a külső befolyások előtt. A fejlesztői csapat eltökélt az Arch Módszer filozófia iránti elkötelezettségükben és felajánlásukban. Ha osztja a nézetüket, arra buzdítjuk, hogy használjon Arch-ot.
A nyíltság az egyszerűséggel kéz a kézben járnak, és az Arch Linux fejlesztésének egyik vezérelve szintén.
Az Arch Linux egyszerű eszközöket használ, amelyek a forrás és a kimenetük nyíltságát figyelembe véve lettek kiválasztva, vagy építve.
Amíg a nyíltság ellenállhatatlan lehet sok új GNU/Linux felhasználónak, a tapasztalt Arch Linux felhasználók kellemesnek és praktikusnak találják. Eltörli az összes határt és absztrakciót a felhasználó és a rendszer között, ezzel több irányítást biztosítva, miközben ezzel párhuzamosan megkönnyíti a rendszer karbantartást.
Az Arch Linux nyílt természete magába foglal egy eléggé meredek tanulási görbét, de a tapasztalt Arch Linux felhasználók a többi zártabb rendszert sokkal nehezebben irányíthatónak tartják.
A Nyíltság alapelv kiterjed a közösségi tagokra is . Az Arch Linux felhasználók nyíltak a segítségnyújtásban és tanácsadásban, valamint a közösség által karbantartott Arch User Repository csomag hozzájárulásokban.
Amíg sok GNU/Linux disztribúció próbál „felhasználóbarátabb” lenni, addig az Arch Linux jelenleg, és később is „felhasználó központú” lesz.
Az Arch Linux a hozzáértő GNU/Linux felhasználókat veszi célba és alkalmazza teljes, és csak a teljes irányítást adva nekik a rendszer felett.
Az Arch Linux felhasználók teljes mértékben maguk kezelik a rendszert. Maga a rendszer kevés segítséget nyújt, kivéve egyszerű karbantartó eszközök egy gyűjteményét, amelyek úgy lettek megtervezve, hogy tökéletesen továbbítsák a felhasználó parancsait a rendszer felé.
A felhasználó központú tervezés magába foglal egyfajta „csináld magad” megközelítést is. Ahelyett, hogy a fejlesztőktől kéne kérni egy új funkció implementálását, az Arch Linux felhasználók hajlamosak maguk megoldani a problémákat, és az eredményeket megosztják a közösséggel és a fejlesztő csapattal – egy „Először csináld, aztán kérdezz” filozófia. Ez különösen igaz a felhasználók által készített csomagokra, amelyek az Arch User Repository -ban találhatóak – a hivatalos Arch Linux tároló a közösség által karbantartott csomagoknak.
Egy másik vezérelve az Arch Linux fejlesztésének a választás szabadsága. A felhasználók nemcsak a rendszer beállításában hozhatnak meg minden döntést, de abban is, hogy *mi* lesz a rendszerük.
Azzal, hogy ragaszkodunk a rendszer egyszerűségéhez, az Arch Linux biztosítja a szabadságot minden rendszerrel kapcsolatos választáshoz.
Egy frissen telepített Arch Linux rendszer csak az alapvető komponenseket tartalmazza automatikus beállítások végrehajtása nélkül. A felhasználók kedvük szerint állíthatják be a rendszert a konzolból. A telepítési folyamat elejétől kezdve, a rendszer minden része 100% -osan átlátszó és hozzáférhető a gyors elérhetőséghez, eltávolításhoz vagy lecseréléshez alternatív komponensekre.
A különböző Arch Linux tárolókban lévő nagy számú csomag szintén a választás szabadságát szolgálja. Továbbá, a többi GNU/Linux disztribúcióhoz hasonlítva, egy új csomag készítésének folyamata magában egy egyszerű, nyitott, felhasználó központú és szabad folyamat. Új csomagokat könnyű készíteni egy kevés Arch Build Systemmel (ABS) kapcsolatos tudással.
Ahogy Judd Vinet, az Arch Linux projekt alapítója mondta: „[Arch Linux] is what you make it.” („Az Arch Linux az amivé teszed”.)
A tárolók felosztásának történelmi oka van: eredetileg, amikor az Arch Linuxot csak néhányan használták, csak egy ismert tároló volt, amit [official]-nak neveztek (ma [core]). Ebben az időben az [official] gyakorlatilag a Judd Vinet által használt alkalmazásokat tartalmazta. Úgy volt megtervezve, hogy minden feladatra egy programot tartalmazott: egy grafikus környezet, egy böngésző, stb.
Már akkor is voltak felhasználók, akik más alkalmazásokat szerettek volna használni, és mivel az ABS-t meglehetősen egyszerű használni, elkezdtek maguknak csomagokat készíteni. Ezek a csomagok egy [unofficial]-nak nevezett tárolóba kerültek. Idővel a két tároló egyaránt támogatott lett, így a név már nem jelezte pontosan, mire is valók. Ezért a 0.5-ös kiadás környékén ezeket átnevezték [current]-re, és [extra]-ra.
Nem sokkal a 2007.8.1-es kiadás után a [current]-et átnevezték [core]-ra, hogy elkerüljék a félreértéseket. A két tároló mára többé-kevésbé ugyanolyan figyelmet kap a felhasználóktól és a közösségtől, de azért van egy fontos különbség: a telepítő CD-re kizárólag a [core] tárolóból származó csomagok kerülnek. Ez a tároló továbbra is egy komplett Linux rendszert ad, de nem biztos, hogy pont olyat, amilyet te szeretnél.
Valamikor a 0.5-ös és a 0.6-os kiadás környékén már rengeteg csomag volt, amit a hivatalos fejlesztők nem akartak karban tartani. Az egyik fejlesztő (Xentac) ezért létrehozott a "Megbízható felhasználók tárolóit" (Trusted User Repositories), amely egy nem hivatalos tároló volt, ahova a megbízhatónak tartott felhasználók felrakhatták a csomagjait. Volt egy [staging] nevű tároló, ahol az olyan csomagok voltak, ahonnan a csomagokat egy hivatalos Arch Linux fejlesztő kiemelhette a hivatalos tárolókba, de ezt leszámítva a fejlesztők és a megbízható felhasználók között nem volt különösebb kapcsolat.
Ez egy darabig működött is, de problémát jelentett, ha egy megbízható felhasználó ráunt egy csomag karbantartására, vagy ha valaki szeretett volna egy csomagot megosztani, de nem minősítették még megbízható felhasználónak. Ez vezetett az AUR megjelenéséhez. A megbízató felhasználók között szorosabbra fűzték az együttműködést, és most közösen tartják karban a [community] tárolót. Bár a megbízható felhasználók még mindig függetlenek az Arch Linux fejlesztőktől, de ma már folyamatos a kommunikáció a két csapat között. A legnépszerűbb csomagokat azonban még mindig átemelik a [community] tárolóból az [extra]-ba. Az AUR lehetővé teszi, hogy a még nem megbízhatónak minősített felhasználók is megosszák a PKGBUILD állományaikat másokkal. Ezek nem támogatott csomagok, ezért időnként úgy hivatkoznak erre, hogy [unsupported] tároló. Fontos azonban tudnunk, hogy ez valójában nem igazi tároló, hiszen nem tartalmaz bináris csomagokat. A megbízható felhasználók átemelhetnek csomagokat a [community] tárolókba saját belátásunk szerint, ha az népszerűvé válik, vagy egyszerűen szívesen tartanák karban.
A [core] tároló a core/os/i686 vagy a core/os/x86_64 könyvtárban található a tükörszerveren. Az alapvető Arch csomagokat tartalmazza, néhány kiegészítő szoftverrel, és teljesen működő alaprendszer állítható össze belőle. A telepítő CD valójában ennek a tárolónak egy pillanatfelvételét tartalmazza.
Az [extra] tároló a extra/os/i686 vagy a extra/os/x86_64 könyvtárban található a tükörszerveren. Azokat a csomagokat tartalmazza, amelyek nem fértek be a [core]-ba. Például: X.org, ablakkezelők, webkiszolgálók, médialejátszók, programozási nyelveket, mint például a Python, a Ruby vagy a Perl és még sok mást.
A [testing] tároló a testing/os/i686 vagy a testing/os/x86_64 könyvtárban található a tükörszerveren. A [testing] tárolóban azok a csomagok találhatók, amelyek később majd a [core] vagy az [extra] tárolókba kerülnek. Egy új csomag akkor kerül be a [testing]-be, ha:
A [testing] az egyetlen tároló, ahol névütközés lehetséges a hivatalos tárolóval. Ha engedélyezzük, ez lesz az első tároló a pacman.conf konfigurációs állományunkban. Legyünk óvatosak a [testing] használatával! Komoly problémákat okozhat, ezért kizárólag tapasztalt felhasználók számára javasolt.
A [community] tároló a community/os/i686 vagy a community/os/x86_64 könyvtárban található a tükörszerveren. Ezt a megbízható felhasználók (TU - Trusted Users) tartják karban, és része Arch User Repository (AUR)-nek. Azokat az AUR csomagokat tartalmazza, amelynek karbantartását felvállalta egy TU. A [community] tároló csak nem túl régóta elérhető x86_64 architektúrára, ezért még nincs benne túl sok csomag.
Az [unsupported] valójában nem is igazi tároló. A felhasználók által beküldött fordítási állományokra, vagy PKGBUILD fájlokra utal. Az [unsupported] tároló valóban nem hivatalos. Ebből nem lehet letölteni és telepíteni a pacman segítségével. A felhasználóknak kézzel kell letölteni a PKGBUILD fájlokat, és maguknak kell fordítaniuk a binárist, vagy használhatják a népszerű AUR frontendek valamelyikét a feladat automatizálására.
Az Arch Linux Közösségi Tárolót (AUR - Arch Linux User-Community Repository) a felhasználók töltik meg tartalommal. Az AUR a PKGBUILD állományok megosztására szolgál, az itt népszerűvé váló csomagok pedig idővel bekerülhetnek a [community] tárolóba is. Úgy is mondhatjuk, hogy ez az új Arch csomagok születési helye. Az AUR-be a felhasználók a saját csomagjaikat teszik be. Az AUR közössége szavaz ezekről a csomagokról, és amikor elég támogató szavazat érkezett, akkor egy TU (Trusted User - Megbízható Felhasználó) átemeli a [community] tárolóba, amely már elérhető a pacman-en és az ABS-en keresztül.
Ezen útmutató mellett érdemes elolvasni az AUR User Guidlines (angol nyelvű) leírást, ha szeretnél AUR felhasználó lenni, és az AUR Trusted User Guidlines (szintén angol nyelvű) útmutatót, ha szeretnél Megbízható Felhasználóvá (Trusted User) válni.