A hivatalos tárolók

Történeti áttekintés

A tárolók felosztásának történelmi oka van: eredetileg, amikor az Arch Linuxot csak néhányan használták, csak egy ismert tároló volt, amit [official]-nak neveztek (ma [core]). Ebben az időben az [official] gyakorlatilag a Judd Vinet által használt alkalmazásokat tartalmazta. Úgy volt megtervezve, hogy minden feladatra egy programot tartalmazott: egy grafikus környezet, egy böngésző, stb.

Már akkor is voltak felhasználók, akik más alkalmazásokat szerettek volna használni, és mivel az ABS-t meglehetősen egyszerű használni, elkezdtek maguknak csomagokat készíteni. Ezek a csomagok egy [unofficial]-nak nevezett tárolóba kerültek. Idővel a két tároló egyaránt támogatott lett, így a név már nem jelezte pontosan, mire is valók. Ezért a 0.5-ös kiadás környékén ezeket átnevezték [current]-re, és [extra]-ra.

Nem sokkal a 2007.8.1-es kiadás után a [current]-et átnevezték [core]-ra, hogy elkerüljék a félreértéseket. A két tároló mára többé-kevésbé ugyanolyan figyelmet kap a felhasználóktól és a közösségtől, de azért van egy fontos különbség: a telepítő CD-re kizárólag a [core] tárolóból származó csomagok kerülnek. Ez a tároló továbbra is egy komplett Linux rendszert ad, de nem biztos, hogy pont olyat, amilyet te szeretnél.

Valamikor a 0.5-ös és a 0.6-os kiadás környékén már rengeteg csomag volt, amit a hivatalos fejlesztők nem akartak karban tartani. Az egyik fejlesztő (Xentac) ezért létrehozott a "Megbízható felhasználók tárolóit" (Trusted User Repositories), amely egy nem hivatalos tároló volt, ahova a megbízhatónak tartott felhasználók felrakhatták a csomagjait. Volt egy [staging] nevű tároló, ahol az olyan csomagok voltak, ahonnan a csomagokat egy hivatalos Arch Linux fejlesztő kiemelhette a hivatalos tárolókba, de ezt leszámítva a fejlesztők és a megbízható felhasználók között nem volt különösebb kapcsolat.

Ez egy darabig működött is, de problémát jelentett, ha egy megbízható felhasználó ráunt egy csomag karbantartására, vagy ha valaki szeretett volna egy csomagot megosztani, de nem minősítették még megbízható felhasználónak. Ez vezetett az AUR megjelenéséhez. A megbízató felhasználók között szorosabbra fűzték az együttműködést, és most közösen tartják karban a [community] tárolót. Bár a megbízható felhasználók még mindig függetlenek az Arch Linux fejlesztőktől, de ma már folyamatos a kommunikáció a két csapat között. A legnépszerűbb csomagokat azonban még mindig átemelik a [community] tárolóból az [extra]-ba. Az AUR lehetővé teszi, hogy a még nem megbízhatónak minősített felhasználók is megosszák a PKGBUILD állományaikat másokkal. Ezek nem támogatott csomagok, ezért időnként úgy hivatkoznak erre, hogy [unsupported] tároló. Fontos azonban tudnunk, hogy ez valójában nem igazi tároló, hiszen nem tartalmaz bináris csomagokat. A megbízható felhasználók átemelhetnek csomagokat a [community] tárolókba saját belátásunk szerint, ha az népszerűvé válik, vagy egyszerűen szívesen tartanák karban.

Tárolók

[core]

A [core] tároló a core/os/i686 vagy a core/os/x86_64 könyvtárban található a tükörszerveren. Az alapvető Arch csomagokat tartalmazza, néhány kiegészítő szoftverrel, és teljesen működő alaprendszer állítható össze belőle. A telepítő CD valójában ennek a tárolónak egy pillanatfelvételét tartalmazza.

[extra]

Az [extra] tároló a extra/os/i686 vagy a extra/os/x86_64 könyvtárban található a tükörszerveren. Azokat a csomagokat tartalmazza, amelyek nem fértek be a [core]-ba. Például: X.org, ablakkezelők, webkiszolgálók, médialejátszók, programozási nyelveket, mint például a Python, a Ruby vagy a Perl és még sok mást.

[testing]

A [testing] tároló a testing/os/i686 vagy a testing/os/x86_64 könyvtárban található a tükörszerveren. A [testing] tárolóban azok a csomagok találhatók, amelyek később majd a [core] vagy az [extra] tárolókba kerülnek. Egy új csomag akkor kerül be a [testing]-be, ha:

  • Elképzelhető, hogy frissítésnél problémát okozhatnak, ezért előtte tesztelni kell.
  • Más csomagok újrafordítását igényli. Ebben az esetben minden újrafordítandó csomag először a [testing]-be kerül, és ha mindennel végeztek, csak akkor kerül át a másik tárolóba.

A [testing] az egyetlen tároló, ahol névütközés lehetséges a hivatalos tárolóval. Ha engedélyezzük, ez lesz az első tároló a pacman.conf konfigurációs állományunkban. Legyünk óvatosak a [testing] használatával! Komoly problémákat okozhat, ezért kizárólag tapasztalt felhasználók számára javasolt.

[community]

A [community] tároló a community/os/i686 vagy a community/os/x86_64 könyvtárban található a tükörszerveren. Ezt a megbízható felhasználók (TU - Trusted Users) tartják karban, és része Arch User Repository (AUR)-nek. Azokat az AUR csomagokat tartalmazza, amelynek karbantartását felvállalta egy TU. A [community] tároló csak nem túl régóta elérhető x86_64 architektúrára, ezért még nincs benne túl sok csomag.

[unsupported]

Az [unsupported] valójában nem is igazi tároló. A felhasználók által beküldött fordítási állományokra, vagy PKGBUILD fájlokra utal. Az [unsupported] tároló valóban nem hivatalos. Ebből nem lehet letölteni és telepíteni a pacman segítségével. A felhasználóknak kézzel kell letölteni a PKGBUILD fájlokat, és maguknak kell fordítaniuk a binárist, vagy használhatják a népszerű AUR frontendek valamelyikét a feladat automatizálására.